A magány az az állapot,amikor valakiben háború zajlik,
belső háború,az egyedüllét meg az az állapot amikor valakiben nincs harc,benne az ANGYAL és az ördög békét kötött.
Alszik.Üldözte őt a sors ezernyi bajjal,
És mégis élt míg mellette volt egy ANGYAL.
Meghalt.Oly egyszerű a magyarázata.
Mikor a nap lemegy,beáll az éjszaka.
A szeretetben-mondják az ANGYALOK-titkok nem csak azért nem léteznek,mert nem mondjátok ki őket,hanem azért sem,mert ha valódi a szeretet,a másik akkor is tud rólatok mindent,ha sohasem mondjátok ki.Ha valóban szerettek valakit,benne jártok,érzitek,amit érez és tudjátok róla nem csak azt,amit valaha tett,hanem azt is amit ezután fog elkövetni.
Ha semmi nem megy többé-akkor
ANGYAL leszek-csak neked.
Minden sötét éjszakán megjelenek előtted,
s aztán elrepülünk,messze innen,
és soha többé nem válunk el.
De szerelmünk több volt,mint soké,
Ki nagyobb,mint ő meg én,
Okosabb mint ő meg én.
S sem az ANGYALOK a felhők felett.
Sem az ördögök tenger fenekén,
Nem tehetik,hogy szívtől a szív,
Elváljunk,ő meg én.
Ha semmi nem megy többé-akkor
ANGYAL leszek-csak neked.
Minden sötét éjszakán megjelenek előtted,
s aztán elrepülünk,messze innen,
és soha többé nem válunk el.
De szerelmünk több volt,mint soké,
Ki nagyobb,mint ő meg én,
Okosabb mint ő meg én.
S sem az ANGYALOK a felhők felett.
Sem az ördögök tenger fenekén,
Nem tehetik,hogy szívtől a szív,
Elváljunk,ő meg én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése