Bizalom.

Amire a szerelem nem képes mert zavaros ösztönök piszkolják,

azt a barátság-a csupa tiszta indulat-megcselekedheti.

Nem az számít,hogy egy hatalmas óceán partján gyönyörködsz
a naplementében vagy,hogy lopott perceidben egy piciny tó
kacsáit nézed.Csak az számít,ül e melletted valaki?

A bizalom még a legjobb körülmények közt is törékeny dolog.

A bizalom érdem.Nem tudom csak úgy megadni neked.

Sose nyiss ajtót,csak ha megnézted ki az!Sose feltételezd,hogy tudod ki áll az ajtó mögött.

Ne faggass! Ne kérdezz!! Így nem tudok.
Minden szó amit magamról elárulok,
ajándék,neked.Szent titok csiszolatlan gyémántok,
melyekből kirakhatsz egy arcot,aki talán én vagyok.

Úgy lehet legjobban barátságot építeni,ha nyíltan elmondjuk a másiknak mit gondolunk,mit érzünk.Ahogy most mi ketten csináljuk.Őszinték vagyunk egymáshoz,ezért barátok vagyunk.

Megbeszéltük,hogy még találkozunk,de nem beszéltünk meg konkrétumot-nem mintha bármelyikünknek rossz érzése támadt volna.Egyszerűen úgy éreztem és valószínüleg ő is,hogy mindent megbeszéltünk,illetve amit mégsem,azt is megértettük.
Nekem elégvolt tudni,hogy itt van és valószínüleg neki is elég a tudat,hogy én itt vagyok.
Néha az embernek csak ennyi kell:tudni,hogy a másik van.

Az élet egyik furcsa jellemvonása,hogy az ember hónapokon át naponta találkozik valakivel és olyan bizalmas barátságba 
kerül vele,hogy nélküle el sem tudja képzelni a létet,azután jön az eltávolodás:minden marad a régiben,és a barát,aki oly fontosnak látszott,egyszerre fölöslegesnek bizonyúl.Az ember élete megy to@ább a maga útján és az illető még csak nem is hiányzik.

Baráti.

Nem volt felelni valóm,hiszen nem mondott újat,ő nem fogta fel,hogy attól,hogy kölcsönösen szeretjük egymást,még úgy meg tud döfni,hogy térdre esem.Éppen azért mert szeret,és mert én is szeretem.Csak az tud nekem fájdalmat okozni akihez közöm van.

A legtöbb amit a barátomért tehetek,hogy a barátja vagyok.

Nincs vagyonom,hogy másként segítsem.

És ha tudja,hogy boldog és elégedett vagyok a barátságával,nem is akar más viszonzást.

Az idő sok mindent átalakít:az ember sosem tudhatja,hová jutnak a barátai vagy,hogy hosszú idők múltán hol találkozik velük ismét.

Olyan dolog igazi barátnak beszélni,mint télen nagyon jó tüzet rakni,amiből nem marad pernye,csak meleg.

Többet ér,mint egy ágyban tett szerelmi vallomás,mert akkor csak az az íz teszi őszintévé a férfit,meg is bánja legtöbbször.

Néma barátok voltak s mint valami balsorstól úgy óvakodtak tőle,hogy bizalmasabb kapcsolatra lépjenek.Lehetett volna megmagyarázni ezt az érzést,mely egyszerre tette baráttá és ellenséggé,s éppúgy vértezte egymás irányában közönnyel,

mint amennyire egymáshoz kapcsolta ösztönük szerint egyesítve kettejüket.Kitudja talán meg akarták őrizni illúziójukat.

Bizalom.

Ha akarom ha nem mindent el kell mondanom neked.

Különös befolyásod van reám.Ha egyszer bűnt követnék e,

idejönnék és bevallanám teneked.

Te pedig megértenél.

Te bízol bennem.Legalábbis azt állítottad...Én csak arról biztosítalak,hogy igyekezni fogok rászolgálni a bizalmadra.

 Titokzatos férfiak.Ígéretet tesznek amit eszük ágában sincs megtartani.Hazugságokkal áltatnak,hogy megkapják amit akarnak.

Sokkal veszélyesebbek mint ahogy kinéznek.

Igen.Anyáink a lelkünkre kötötték,hogy ne bízzunk olyan férfiakban,akiket nem ismerünk,és olyanokban akiket ismerünk....nos őbennük sem bízhatunk mindig.

Én nem akarok féltékeny lenni,mert a féltékenység állatian ókori stílus.Vagyis:vagy bízik az egyik ember a másikban,vagy nem.

Ha megérted,amit kérek tőled jó nő leszel.Mert a jónőségnek  semmi köze ahhoz,hogy mit mutat a tükör.

A jónőség lényege,hogy belül szabad vagy.És bízol.Magadban és egy kicsit azért másokban is....érted?

Ha viszont nem bízol,akkor mindig frusztrált,görcsös kiscsaj maradsz.Nemhogy táncolni nem fogsz tudni,hanem élni sem.

Élni.csupa nagybetűvel.

A boldogsághoz vezető úton sokkal könnyebb olyan emberekkel haladni,akikben megbízunk.

 

 

A bizalmatlanság néha jobb tanácsadó a vak bizalomnál a gyanakvás olykor buktatóktól ment meg s maga a félelem voltaképpen vészreakció amely az életet menti.

Olyan mint a láz,vagy a fájdalom,jelzi a veszélyt,és védekezésre késztet.

Miért beszélek neked folyton az érzéseimről bizalommal amíg te sosem mondasz nekem semmit?Olyan mintha a falba verném a fejem,kivéve hogy ha a falba verném a fejem,azt legalább abba tudnám hagyni.

 

Szeretet.

Ahhoz,hogy szeretni tudjunk,késznek kell lenni elfogadni a magányt,a sajátunkat és a másikét.Szeretni azt jelenti,hogy azt mondjuk valakinek:igen szeretlek olyannak,amilyen vagy.
Még ha nem is felelsz meg álmaimnak,reményeimnek,nagyobb örömet jelent az,hogy létezel,mint az álmaim.

Csókoltam,míg karcsú,izmos dereka bőszülten igyekezett szabadulni
karjaimból:akkor rúgott,karmolt és szidott,de ez már nem volt szidás:a szerelem egytagú szavakból álló,fülledt,ősi nyelve volt.A világ legelső szavai.Szidást,könyörgést,biztatást jelentenek.
Vágyat és elcsukló örömet.És megint vágyat.
És megint örömet.És bánatot.

Úgy nem lehet szeretni,hogy nem érezzük át a másik ember örömét és bánatát.Úgy nem lehet szeretni,hogy nem fedezzük fel a közös pontokat azokkal,akik első pillantásra annyira másoknak tűnnek mint mi.

 Milyen veszedelmes dolog is a szeretet,hisz a közönséges halandók
képtelenek pontosan megállapítani,mennyit szabad adni és elfogadni belőle.

Olyan éles fájdalom hasított a szívébe,hogy le kellett ülnie.
 Mi ez?Hiszen a szeretet fáj!Hát bolondok az emberek?
Miért mondják,hogy a szeretet jó?Hiszen ez csupa fájdalom,aggodalom,szorongás!Aki nem tudja,hogy mi a szeretet,annak semmi gondja,vidáman él és fütyül a világra...!
Hiszen a szeretet szomorú,fájdalmas és nyomorúságos betegség.
És rabság.Szomorúság,alázat,megsemmisülés....

Szóval ez a szeretet-gondolja a kutya,és könnyes lesz a szeme,és alázattal csóválja a farkát.Hogy vár valakit az ember,és nem törődik semmi mással,a saját életével sem törődik,csak vár valakit,
aki nem biztos,hogy jönni fog.

Öröm.

Hihetetlen,elképzelhetetlen erő az önzetlen szeretet.
Csak megmozdul benned,s máris megváltozik körülötted a levegő.
Megváltozol elsősorban te magad.letörli arcodról a keserű
vonást,kisimítja szemed alól a ráncokat,belop a szemedbe valami furcsa derűt,amitől fényleni kezd az arcod is-fényleni kezd az egész lényed is.Újraépíti egész testedet-valóságosan új embert épít belőled.Jó étvágyat ad és nyugodt álmot.
Igazi békéét ad és igazi ÖRÖMET.
Úgy nevetni és nevettetni senki nem tud csak az akiben felébredt
a szeretet.

Ki az ki köztetek lett,s nem hallott zeneszót?
Ki az,kit elkap az ÖRÖM egy váratlan jó hírre,és ne hallana azóta muzsikát?Csak a félelem zenétlen!
A félelemnek nincs muzsikája,csak zaja.Kegyetlen gépház zizegése.
Trafóház zsivaja.

Úgy nem lehet szeretni,hogy nem érezzük át a másik ember ÖRÖMÉT,és bánatát.Úgy nem lehet szeretni,hogy nem fedezzük fel a közös pontokat azokkal,akik első pillantásra annyira másoknak tünnek mint mi.

A bent didergő éjszakát 
sejlő remény fűti át
szív ÖRÖME feldereng
benső béke csöndje cseng
nyugalom derűje száll
s angyalok ideje jár.

A véletlen megtöltött ÖRÖMMEL,és nem akadt senki,akivel megoszthattam volna.A társas élet a közönyös emberek harmóniája.
Csak az egymás iránt közönyös emberek között van harmónia.
Azt is megállapítottam,hogy az ÖRÖM magánügy,

Az ÖRÖM alighogy elteltünk vele,megszokottá válik,és elillan tudatunkból:ezért,hogy a hosszan tartó szabadság emléke nem sokáig örvendeztet,ám a pillanatnyi rabságé mindvégig nyomaszt.

Azt nem remélem,hogy valaha boldogok lehessünk együtt:hogy ő nekem valaha bármi ÖRÖMET adhasson.
Ahhoz nincs hitem.De hiszem,bizonyos vagyok felőle,hogy az út,melyen ő elindult,ide,e ház küszöbéhez visszavezet.
hiszem azt,hogy egyszer összetörve,megalázva,az egész világtól gyűlölve,eltaszítva ide fog vánszorogni,az utolsó menedékéhez.
És akkor az,akit senki sem szeret többé,fog találni egy szívet aki
soha nem szűnt meg szeretni őt,és akinek akkor nem lesz egyéb 
életgondja,mint az ő sebeit,amit a világból elhozott,begyógyítani s a szennyfoltokat,amiket homlokán elhozott,letisztogatni.
Ez az én erős hitem!

Barátságból szerelem.

Volt egy lány és volt egy fiú.

Már az óvodában nagyon jó barátok voltak.Elkerültek iskolába és egy osztályba került a srác és a lány.A lány egyik nap nagyon szerelmes lett a fiúba,de a fiúnak volt barátnője és szegény lánynak mindennap végig kellett néznie,hogy megy az idő és a srác meg az a lány még mindig együtt vannak,ölelkeznek és csókolóznak.

Egy nap aztán vette az erőt és elmondta neki,hogy ő tetőtől talpig 

szerelmes belé.A srác nagyot nézett és gonosz tekintettel a lány szemébe nézett és csak ennyit mondott.

Ennyit ér a barátság?Mert te mindenkiben a szerelmet keresed soha többé ne szólj hozzám!A lány sírva futott el átsírta az éjszakát

és nagyon összetört a szíve!

Telt múlt az idő,a lány nem mozdult a szobájából és csak sírt.

Egyik este fogott egy papírt és egy tollat és levelet írt.

Szia!Te ismertél legjobban,te tudtad minden titkom,te segítettél a bajban.De most végre kimondom érzéseimet és letámadsz mert te mást szeretsz.Bocsáss meg ha megbántottalak,de már nem bírtam tovább hisz oly szép vagy és imádlak!

Inkább választod azt a lányt aki mindennap a mozi melletti parkolóban megcsal,mint engem akit már négy éves korod óta ismersz és csak téged szeret.

De felejts is el!Ne gondolj rám többé!

Mikor ezt a levelet megkapod én már föntről foglak figyelni és 

még mindig SZERETNI!

A lány ragadott egy kést és a vérével írta alá a levelet.

Reggel útnak indult és az első megállója a posta volt.

De a posta bejárata előtt össze esett.Egy öreg bácsi megtalálta a lányt és a zsebében a levelet.Rögtön hívta a mentőket de a lány már nem élt.A bácsi a levelet föladta a postán és másnap a fiú kezébe került.Ahogy elolvasta a levelet rögtön futott a lányhoz de már csak a szülei voltak otthon akik épp indultak a temetésre.

A fiú megkérdezte hol a lány?de az anya csak azt tudta mondani.

Te vagy a hibás?A fiú egyből rájött mi a helyzet és nem ment el a temetésre,hanem este éjfélkor kiment és a lány sírja elé borult és ezt mondta.Téged mindennél jobban szerettelek!

A lánnyal már szakítottam mert igazad volt a legjobb barátommal csalt meg.Bocsáss meg nekem,hogy akkor olyan gonosz voltam.

Nagyon szeretlek!És szeretni is foglak!

Erre visszaszólt egy lány hang!

Nézz az égre a legszebb fényre!Láss egy álmot s harcolj érte!!

Vegyes idézetek.

A szeretet érzése kell mint a fény.

A barátság érzése kell mint az éj.

Mikor két baráti kéz összefonódik,

Szívük,lelkük is összehangolódik.

Tárd ki szíved bánatát.

Ő azt is érzi ha magányra vágysz.

S azt is,ha szüksége van rá.

Már nyújtja feléd segítő kezét egy igaz barát.

Amikor nézed a csillagokat éjjel,

elgondolkozol,hogy mit is érzel?

Talán az ifjúság érzése?Vagy az indulatok végtelensége?

Csak nézed elmerengve,s visszaemlékezel egy régi kincsre.

Ami a szívedbe lopta magát,mert meglelted

a Barátság sugarát!

Neked csak pár pillanat,de sok pár óra elhaladt.

Lám egy hullócsillag az éhben,

s eszedbe jut mit kívántál régen!!

Az,hogy túlteszed magad rajta,nem jelenti azt,hogy el felejted,
nem jelenti azt,hogy hűtlen leszel az érzéseidhez,csak annyit jelent,
hogy tűrhető szintre csökkented a fájdalmat,egy olyan szintre ami
ami nem tesz tönkre.-Tudom,hogy pillanatnyilag elképzelhetetlen,
hogy túltedd magad rajta.
Lehetetlen.Felfoghatatlan.Elképzelhetetlen.
Nem akarsz túl lenni rajta.Miért is akarnál?
Nem maradt neked más csak ez.Nem kellenek a kedves szavak,nem érdekel,mit gondolnak vagy mondanak mások,nem akarod tudni,hogy ők mit éreztek amikor elvesztettek valakit.
Ők nem te vagy igaz?Ők nem érzik azt amit te.
Az egyetlen dolog amit akarsz,az amit nem kaphatsz meg.
Elment.Sosem jön vissza.Senki sem tudja milyen érzés.Senki sem tudja milyen érzés az,kinyújtani a kezed,megérinteni valakit,
aki nincs ott és soha nem is lesz.
Senki sem ismeri ezt a betölthetetlen űrt.
Senki,csak te!

Ha majd hű szívre vágysz.
Nem lelsz közel sem távol.
Gyere el oda hol engem temetnek.
Hol a kő is azt súgja SZERETLEK.
Az életben három dolgot jegyezz meg!
Higyj,de kinek!
Remélj,de mit!
Szeress,de jól nézd meg,hogy kit!!

Minden elmúlik,mint az álom.
Elröpül,mint a vándormadár.
Csak az emlék marad meg a szívben.
Halványan mint a holdsugár.

Oly furcsák vagyunk mi emberek,
a lelkünk sír de az ajkunk nevet.
Egymásról azt hisszük,boldog talán,
s irigykedünk minden szaván
azt hisszük,ha a másik szeme ragyog,
a gondolatai tiszták,szabadok.
S nem vesszük észre,hogy vennénk észre,
hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Hazugság az egész életünk,
hisz akkor sírunk ha nevetünk!

Vegyes idézetek.

A barátság az egyetlen olyan kapcsolat,

Amely kölcsönös,szabad választással jön létre.

Nem velünk születik,mi teremtjük.

Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat,vagy érdek.

Nem akarunk egymástól semmit-egyszerűen csak jó együtt lenni.

A barátság születése mindig együtt ár azzal az érzéssel,hogy

találkoztunk már valahol.

Hogy ismerem őt.

Ez persze csak sejtelem,nem biztos,hogy így is van!

Sosem tudhatjuk mikor vagyunk otthon egymásban.

De ha a barátomhoz megyek:haza megyek.

A lelki béke szilárd nyugalom,

de nem kérést elutasító unalom,

fegyelem mely enged s elfogad,

sosem fél,nem remél,csak elfogad.

A lelki béke tevékeny erő,

nem eltipró,hanem felemelő,

táplál,éltet,legyőzi a szenvedést,

maga alá gyűri a szenvedélyt.

A lelki béke féltő hatalom,

nem másokat lebíró akarom.

szelíd,finom végtelenül kegyes,

meghajolva előtte,legyőzheted.

 

A lelki béke feltörő tudás,

befogadás,semmit nem tagadás,

mélység és magasság közt feszül,

általa minden összhangba kerül.

A lelki béke értő szeretet,

hatása békíti az ellentéteket,

pont,mely körül belső világod forog,

melyet elérve önvalód láthatod.

Csak az tud élni aki mindig nevet,

Kiből kicsordul minden szeretet.

Kinek lelke élettől vidám,

Ki himnuszt zeng az ég hajnalán.

Ki minden könnyből virágot szakaszt,

Ki minden borúból szivárványt fakaszt.

Az élet útján győztesen robog,

Csak az tud élni...ki MIDIG

MOSOLYOG!

Benned a szeretet,benned a jóság.

Sugárzó szíved,mint szelíd barát.

Pillantásod őszinte,tekinteted tiszta.

Tudom,hogy ez öröm oda és vissza.

Nálad a barátság,tiszta szeretet.

Boldog a szívem,hisz Barátod lehetek!