Vegyes idézetek.

Az emberek úgy nézik a dolgokat ahogy vannak,és azt kérdezik miért?

Én úgy nézem a dolgokat,ahogy lenniük kellene,és azt kérdezem,

miért ne?

Kötelék,mely igazi családot összefűzi,nem a vér,

hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.

Az egyik percben nincsen semmid,a másik percben meg többet

kapsz,mint amit el tudsz fogadni.

Soha nem tudhatod milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek,

de ha nem cselekszel eredményük sem lesz.

Egy bölcs ember úgy éli az életét,hogy cselekszik.

nem pedig a cselekvésről gondolkodik.

Ami jön fogadjátok,ami megy engedjétek.Ennyi az egész.

Az élet az ami megtörténik veled,miközben azzal vagy elfoglalva.

hogy egyéb dolgokat szövögetsz.

Öröm.

A valódi örömöt magad teremted,nem függ a külső körülményektől.

Egy folyó áramlik benned ,és rajtad  keresztül.

Mely az öröm üzenetét hordozza.

Ez az Isteni öröm az élet egyetlen célja.

Mosollyal tudod a legegyszerűbben kihúzni magad a nehéz

helyzetekből.

Még akkor is,ha az a mosoly hamis.

Figyeld meg,egy vidám arc milyen édesen vonzó tud lenni,

bár nem mindig mosolyog,de boldog és derűs.

Tudod,amikor mosolyogsz,az egész világ sokkal jobb hely,

mint egyébként.

Nincs a világon rege,mely oly mosolyról szólna.

Mely közeli rokona egy bús könnynek ne volna.

Csók.

Egy csók nem nagy eset.

Kettő már veszélyesebb.

Háromnál a szemem ragyog.

Négy után a tied vagyok.

A csók a természet bájos kis trükkje,arra az esetre,

mikor a szavak feleslegessé válnak.

De hogy csókoljam meg úgy,hogy ne vegye észre imádom?

Megcsókoltalak téged megmutatni,

Hogyan kell nékem csókot adni.

Becsületes ember nem tartja meg magának a lopott csókot,

hanem azonnal visszaadja.

Szinte az összes vérünk az ajkainkba áradt,és azok falánkká duzzadtak,megmézesültek,és mi pórázainkról elszabadultan,

szenvedélyesen csókoltuk egymást...

Baráti.

A Barátság egy szó,egy gondolat,egy érzés,egy hely a szívedben.

Barátodnak mondod azt az embert,akihez valami kis szállal fűződsz,

ami akár örökké is tarthat.S van olyan,amikor ez a szál,egy

gyenge kis cérna melyet eddig és ezután is csak az érdek tartott össze.De én úgy érzem,hogy az a szál ami az én kis barátomhoz 

fűz,erős és szakíthatatlan.

Mert ha én sírok,valahol a szívében ő is együtt zokog velem.

Mert ha boldog vagyok,akkor ő is az lesz velem.

Mert ha kiöntöm neki a szívemet,végighallgat,nem szól közbe,

nem dörgöli az orrom alá,hogy nem kellett volna,vagy teljesen bolond vagy,csak hallgat némán,nem próbál segítséget adni,hisz nem kértem rá,csak a mondanivalóm után,együtt élvezi a csendet velem.Mert egy barát,akit a legerősebb szálak fűznek hozzád,kiolvassa a szemedből minden ki nem mondott szavadat.

Mert az a barát mindig emlékszik,akár az örök időkig veled arra hogyan ismertétek meg egymást.

Mert ő már akkor is a barátom volt,mikor nem ismertem.

Mert a szívem már akkor is tudta,hogy van számára ott egy hely,

amely csak az övé,amit más nem foglalhat el.

Erre az érzésre mondják a nagy okosok,hogy BARÁTSÁG.
Bár ezt egyetlen szóval sem lehet igazán kifejezni.
Még a SZERETLEK szó sem bír olyan erősséggel,mint amilyen erősen a barátság szála összetartja azt a két embert.
A barátság egy gondolat is,vagy akár ezer másik,mert a barátodra mindig gondolsz.
Ha szomorú vagy.Ha szerelmes vagy.Ha boldog vagy.Ha álmodsz.
És bármikor bármilyen helyzetben eszedbe jut az,rá sosem kell
téged emlékeztetni.Mert akkor is ott van veled,amikor nem látod,amikor nem érzed közvetlen törődését.
Csak csupán az,hogy létezik valahol a nagyvilágban egy olyan ember aki megért,és szeret,és bátran vállalja azt,hogy 
a barátod lehet.
Remélem te is így gondolsz rám,mint egy igazi BARÁTRA?
Tudod nem csak a szerelemben lehet várni az igazira.
A Barátságban is van egy ugyan olyan igazi,akit megálmodtál
magadnak akivel leéled az egész életed önzetlen szeretetben.

Szeretet.

Az embernek szeretnie kell az embereket,mert ha szeretni fogja őket, jobb lesz az élete,vidámabb lesz élnie,mert senki sem él

a világon olyan rosszul,mint a mizantróp,az embergyűlölő.

Az emlékezéshez nem emlék,hanem szeretet kell.

S akit szeretünk.Azt nem feledjük el.

Röviden hangzik a törvény,mely eléd van adva,

szeress és tégy amit akarsz.

Ahhoz,hogy igazán szeressünk valakit,azért kell szeretnünk
őt aki,és nem azért ahogy kinéz.

Ahol nagy a szeretet,ott mindig történnek csodák.

 Nem létezik boldogtalan szeretet.Már az a tény,hogy szeretünk,
boldoggá tesz.

Miért van az,hogy a legkevésbé eredeti mondatot akarja mindenki hallani?A "szeretlek"már megszámlálhatatlanul sokszor elhangzott,mégis amikor kimondjuk,olyanok vagyunk mint az ősember,aki talált egy szót és imádattal kezdi tisztelni.

Baráti.

A barátság sokszor olyan mint egy buborék.

Gyönyörű,de csak másodpercekig tart és amikor eldurran rájövünk,hogy nem is barátság volt ez,csupán csak egy álom,

melyben annyira hittünk és gyönyörködtünk,hogy már

valótlanná vált szemünkben.

Átgázolhatsz rajtam,felgyújthatsz és nevetve továbbállhatsz,

de én akkor is szeretni foglak és a barátom leszel.

Ha eltűnik az alagút végéről a fény,akkor van a legnagyobb szükséged egy barátra,aki odaáll melléd egy fáklyával,

megfogja a kezed és addig vezet,amíg nem látod az első

fénysugarat.

De ha nincs senki,a legkisebb kavicsban is elesel,felhorzsolod valamidet,és egy idő után ez a fájdalom elviselhetetlen lesz.

Egy barát bízik benned,meghallgat,veled sír vagy nevet.

és minden egyes hibád ellenére szeret.

A barátot a legnagyobb jó közé soroljuk,a barát hiányát

és a magányt pedig a legkeservesebb dolognak tartjuk.

Meglepő,hogy milyen könnyen elfordulnak az embertől a

barátai,ha egyszer a bajtársiasság mázát lemossa

a félelem vagy az önérdek.

 

Szeretet.

Szinte minden az enyészeté lesz...

A tárgyak amelyek most körülvesznek.

A társak,kikben most szívek vernek.

Mind,kivétel nélkül el fog veszni.

A mosolyok,szép emlékek,kedves szavak.

De az őszinte szeretet nem múlik el,örökre velünk marad.

Soha nem gondolkoztam a halálomon...de más helyet meghalni,

akit szeretek,szép halálnak tűnik.

Akiket szeretünk,azoknak majdnem mindig,nagyobb hatalma

van rajtunk,mint magunknak.

Az állat önfeledt és önfeláldozó.

Szeretetében van valami,ami szíven ragadja azt,akinek gyakran

van alkalma az ember könnyelmű barátságával és

nyomorúságos hűségével találkozni.

Nehéz dolog,hogy ne szeress,de nehéz az is hogy ha szeretsz.

A legnehezebb,ha hiába szeretsz.

Az embernek érzelmekre is szüksége van,mert gyengéség

és szeretet nélkül az élet csupán afféle érzéketlen gépezet.

A szeretet problematikája az emberiség nagy szenvedésihez tartozik,és senkinek sem kell szégyenkeznie amiatt,hogy

ő is megfizeti a naga részét.

Jó tudom a fényt a szemem itta,a dalt a fülem fogta,a simogatást

a kezem érezte,szép utakon a lábam vitt,és a gondolatok

a fejemben születtek,mint az ég távoli villódzása,

de mindezt a szívem gyűjtötte össze és belőle lett minden,

ami SZERETET.